Vetítő12

Rendező: Hevér Zoltán A Magyarságkutató Intézet 2019. január 1-én kezdte meg működését. A szervezet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség. A tudományos szakágak közül prioritást élvez egy viszonylag új keletű, de máris jelentős eredményeket felmutató terület, az archeogenetika.

Rendező: Hevér Zoltán Az avarok történetének feltárása nemcsak a magyarok számára fontos, hanem beleilleszkedik a nemzetközi tudományos kutatások sorába is. Az avar birodalom fénykorában még a mai léptékkel mérve is hatalmas kiterjedésű lehetett. De mi lett az avarok további sorsa? Vajon nyomtalanul eltűntek a történelem viharjaiban vagy talán még ma is köztünk élnek?

Rendező: Hevér Zoltán Az abasári templom 40 méteres hajóhosszával jelentős méretű volt. Alaprajza párhuzamot mutat a mostani Margitszigeten épült domonkos rendi apácakolostoréval, amelyet IV. Béla lapított. Egy monostor alapításának az volt az alapvető célja, hogy az alapító és a családja számára megfelelő nyughelyet biztosítson a későbbiekben. Azonban nemcsak ők kaphattak sírhelyet a templomban, hanem a közösség kiemelkedő tagjai is. Vajon a régészeti feltárások választ tudnak-e adni a mindenkit foglalkoztató kérdésre: melyik lehetett Aba Sámuel sírja?

Rendező: Hevér Zoltán Magyarországon nagyon hamar kialakult az az általános szabály, hogy csak az lehet király, akit a Szent Koronával az esztergomi érsek - kezdetben Székesfehérváron - megkoronázott. Vajon mitől szent a magyar királyok ősi koronája? Sokan látták már a koronát a Parlamentben vagy azelőtt még a Nemzeti Múzeumban, de miért is került át az Országházba ez a szent ereklye?

Rendező: Hevér Zoltán Tihanyi alapítólevél A tihanyi bencés apátságot I. András Árpád-házi királyunk alapította 1055-ben, és itt az altemplomban helyezték őt örök nyugalomra is. Az eredeti alapítólevél ugyan Pannonhalmán található, de a másolatát Tihanyban is meg lehet tekinteni. Veszprémvölgyi oklevél A Tihanyi alapítólevélnél lényegesen régebbi nyelvemlékeink is vannak. Méghozzá a többféle. Külföldön lejegyzettek, rovás emlékek és Magyarországon lejegyzet okiratos emlékek is. A Tihanyi alapítólevélnél megközelítőleg 50 évben korábbi a veszprémvölgyi, amelyek különlegessége az, hogy görög betűvel írták le, egy görög nyelvű okirat az eredeti. Halotti beszéd és könyörgés Az első teljes szövegemlék a Halotti beszéd és könyörgés. Mint minden korai magyar emlékezés, ez is egy döntően latin nyelvű kódexben van és ennek egy oldalát 194 szóval foglalja el ez a gyönyörű magyar szöveg. A Halotti beszéd és könyörgés nem egyszerűen egy becses, magyar nyelvtörténeti emlék, hanem egy csodálatos irodalmi emlék is. Ómagyar Mária-siralom Első fennmaradt magyar nyelvű versként szokták emlegetni az Ómagyar Mária-siralom című éneket, amely az Árpád-kor végén, 1300 körül készülhetett. Az őrzőhelyéről elnevezett Leuveni kódexnek nevezett kéziratban maradt fenn szerencsés véletlenek köszönhetően. 1922-ben fedezték fel a nyelvemléket, mely a II. világháború során csodával határos módon maradt meg. A latin nyelvük kódexben ez egy folyamatos magyar nyelvű szövegemlék, egy úgynevezett vendégszöveg.

Rendező: Hevér Zoltán A kutatók általában úgy gondolják, hogy a folklór egyidős az emberiséggel, hiszen amióta emberi közösségek léteznek, szeretnek, különböző érzéseik vannak, azóta énekelnek, táncolnak, mesélnek.

Rendező: Papp Gábor Zsigmond Tudják-e, hogy a Kádár-korszakban minek örült legjobban a magyar munkás? És mit vártak a munkáslányok az udvarlójuktól? Mit gondolnak, milyen volt akkoriban egy mintagazda? És ki nyerte az 1961-es szántóversenyt? Szeretnének-e együtt utazni Csűrös Karolával? Bujtor Istvánnal? És Kende Zoltánnal? Mire tippelnek, miért ettek akkoriban annyit a magyarok? És miért nem tudtak dolgozni?